A koronavírus-járvány megmutatta, hogy sok olyan munkahelyen is lehetséges a távoli, „home office”-ból történő munkavégzés, amelyekről korábban nem is gondolták volna. Főként a vezetők, ugyanis még napjainkban is sok cég menedzsmentjében érhető tetten az a hozzáállás, hogy aki nincs jelen az irodában, az nem is dolgozik. Ez természetesen idejétmúlt gondolat, különösen, hogy ma már minden olyan technológiai megoldás a rendelkezésünkre áll, amely lehetővé teszi a gördülékeny munkát, függetlenül attól, hogy valaki a munkahelyen ül, egy kávézóban vagy esetleg otthon a kanapén.
„Úgy láttuk, a járvány kezdetén sok cégnél azért szembesültek nehézségekkel, mert egyáltalán nem gondoltak arra a lehetőségre, hogy a kollégák valaha is otthonról dolgozzanak” – mondta Fábián Zsolt, a Hallenbeck IT Services ügyvezető igazgatója. „Ezeken a helyeken még működött az a régi beidegződés, hogy csak az dolgozik, aki bent is ül.”
A szakember rámutatott, hogy a járvány miatt hirtelen megváltozó körülmények azt eredményezték, hogy sok helyen hirtelen szűkös vagy elégtelen lett az IT-infrastuktúra. Mint mondta, olyan helyeken, ahol korábban legfeljebb 3-5 felhasználó használta például a céges VPN-t, komoly problémákat okozott, hogy a mostani helyzetben akár 80-120 embert is ki kellett szolgálnia ugyanannak a technológiai megoldásnak.
„Ez borította a meglévő infrastruktúrát, ugyanakkor, azt is láttuk, hogy ahol már korábban áttértek például a felhő alkalmazására, ott könnyebb volt átvészelni ezt a rendkívüli helyzetet. Mindenki tudta a dolgát” – tette hozzá Fábián Zsolt. „Több ügyfelünktől érkezett olyan visszajelzés, amelyben megköszönték, hogy igenis korábban ebbe az irányba mozdítottuk őket, mert ha ez nem történik meg, akkor most könnyen vége lehetett volna üzletüknek.”
Azoknál a cégeknél, ahol még nem álltak át a felhő-alapú működésre, a járvány beköszöntével sok nehézséget kellett leküzdeni, ugyanis hiába próbáltak akkor a cégvezetők gyorsan fejleszteni, egyszerűen nem tudtak megfelelő hardverhez, szakértőhöz jutni a hirtelen megugró kereslet miatt.
A távmunkát is lehetővé tévő felhő-technológiák óriási előnye, hogy minden cégnek csak annyira van szüksége belőle, amennyit ténylegesen fel is használ. Nem kell drága szervergépeket megvásárolni, hogy aztán az idő nagy részében kihasználatlanul álljon az irodában, a felhőnek ugyanis éppen az a lényege, hogy dinamikusan lehet változtatni a cég által igénybe vett kapacitást, az éppen aktuális projektek, az éppen szükséges munkavállalók kiszolgálására. Amint egy projekt véget ér, az erre allokált kapacitást le lehet kapcsolni, majd a következő megbízásnál újra bővíteni, amennyiben szükség van rá.
„A koronavírus megjelenéséhez hasonló, felgyorsult helyzetekben a cégvezetők kapkodnak, és általában azt mondják, mindegy mi az, csak működjön azonnal, mert milliók úsznak el…” – fejtette ki Fábián Zsolt. „Ezzel viszont felesleges költségekbe verik magukat, mert ilyenkor vagy drága „vasat” vesznek, vagy a sürgősség miatt fizetnek felárat. Az előre gondolkodás, tanulás és a felhő kombinációja azért hatékony, mert nem kell közvetlenül megvásárolni a fizikai eszközöket, viszont mindenki tudja mit, hogyan használjon, mit várhat el a rendszertől, mit hol talál vész esetén is.
„Sokszor baj, hogy a cégvezetők kihúzzák az egyes tételeket a költségvetésből. Legtöbbször az oktatást. Pedig ha leülnének velünk egy kockás füzet fölé és öt perc gondolkodás után átnéznék, mi mennyire fájna a rendszerből, sok időt és pénzt spórolhatnának meg a későbbiekben.” – mondja Fábián Zsolt. „Ilyenkor mindig meg szoktuk kérdezni, hogy, ha most tegyük fel elvinnénk az irodából a nyomtatót, az mennyire fájna? Erre általában azt mondják, hogy nagyon, mert akkor nem tudnának dokumentumokat nyomtatni. Vagy ha épp az internet elszállna, az mennyire fájna? Mi történne, ha leállna a webshopot futtató szerver? Ezekkel a kérdésekkel általában rá lehet világítani, hogy milyen kockázatokat vállalnak azok, akik nem egy távoli, profi háttérrel felkészített IT-környezetben dolgoznak a cégüknél. Arról nem beszélve, hogy, tegyük fel, egy szerver 1 millió forintba kerülne, viszont, amikor baj van, akkor a cégvezető kétmilliót is ki fizet érte, mondván, akkor már gyorsan kell a megoldás és nincs idő bogarászni az ajánlatok között. Erre mi azt szoktuk mondani, hogy ehelyett, mondjuk havi 70 ezer forintért elketyeg a virtuális szerver a felhőben, így ugyanazért a költségért bő másfél évre el lehet felejteni az IT-infrastruktúra üzemeltetésével járó gondokat és költségeket.” Akadt olyan könyvelő iroda is, akik annyira ragaszkodtak az ezeréves technológiákhoz, hogy végül soha többé nem könyvelhetnek, ugyanis egy két hetes vírustámadás miatt több ezer munkavállalónak nem tudták beadni időben a bevallását….
A cégvezető rámutatott, hogy a modern technológiát választó vállalkozások már csak azért is hoznak bölcs döntést, mert egy adatközpontban biztosított a folyamatos működés, még vészhelyzetben is.
„Előfordult, hogy egy cégtől akkor hívtak minket lélekszakadva, amikor szembesültek vele, hogy a telephelyükön 72 órán át nem volt áram” – mesélte Fábián Zsolt. „A gond azzal van, hogy egyáltalán nem számoltak ezzel a lehetőséggel, hogy ilyen miatt áll le a szerverük. Ez pedig pénzben is kifejezhető hiányt tud okozni. Persze ez megint első sorban a szakemberrel történő konzultáció hiánya.”
